Az egészséges táplálékok kedvelőit előszeretettel verik át a kereskedők, akiknek minden eladó, így a barnára színezett fehér cukor is, ami ártalmasabb a sima kristálycukornál.
A fehér cukor színét a gyártási folyamat során éri el a tisztítási lépések hatására. Ami miatt a káros édesítők közé soroljuk az az, hogy körülbelül 95 százalékban tiszta szénhidrát, az ősi ellenség. Melléktermékként keletkezik a melasz, egy barnás színezetű, sűrű cukorszirup, amely a folyamat során visszamaradt anyagokat egyesíti magában.
Barna vagy fehér: ki mivel édesíti az életét?
A barna cukor előállítása két lehetséges úton történhet, vagy nem fejezik be teljes egészében a tisztítási folyamatot vagy a finomított cukorhoz melaszt adnak, így nyeri el a barna színét. A tévhitek többsége itt keletkezett, hiszen ez a fajta egy kicsit sem egészségesebb, mint a sokat szidott fehér cukor. Az igazsághoz tartozik, hogy ugyan tartalmaz némi ásványi anyagot, de csak elhanyagolható mennyiségben.
A kereskedelem kihasználja az egészségtudatos étrend követőit, előfordul, hogy pusztán színezőanyag vagy némi aroma hozzáadásával érik el a barnás színt, így ezek kicsit sem egészségesek.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a cukornádból készített finomítatlan barna cukor egészségesebb társainál. A túlzott fogyasztás minden fajtából ártalmas, ezért a mértékletesség aranyszabályát tartsuk itt is szem előtt. Az alapja ennek is a szacharóz, de a nádcukor alapú édesítő készítésénél nem vonják ki belőle az értékes vitaminokat és nyomelemeket. Ennek hatására a folyamat végén hasznos összetevőket, természetesebb végterméket kapunk. A boltokban nádcukor néven kapható édesítő B1-, B3-, B6 vitaminokat tartalmaz. Ezen felül még található benne kálium, vas, kalcium, foszfor és magnézium.
Mindenki választhat magának kedvére valót, megmaradhatunk a kristálycukornál, vagy választhatjuk a nádcukrot, vagy az ősidők óta használt természetes édesítőt, a mézet is részesíthetjük előnyben, csak közben egyre ügyeljünk: ne hagyjuk magunkat megtéveszteni!